A belek diszbiózisának kezelése

A diszbiózis okolható az IBS tüneteiért?

"A legújabb eredmények arra utalnak, hogy az IBS egyértelműen kimutatható bél mikrobiota elváltozásokhoz kapcsolódik. Az új diagnosztikai felismeréseknek és a bélrendszerünkben élő mikrobiális közösségek szerepéről és működéséről szóló, gyorsan növekvő ismereteknek köszönhetően az IBS-ről és annak okairól alkotott képünk jelentősen megváltozott."

Az Európai Neurogastroenterológiai és Motilitási Társaság (ESNM) elnöke, Giovanni Barbara professzor

Mi a diszbiózis?

A bélflóra (mikrobiom) különböző mikroorganizmusok közössége, beleértve a baktériumokat, bakteriofágokat, vírusokat, archaeákat és gombákat. Ez a közösség részt vesz a bélrendszer egyensúlyának fenntartásában az immunrendszer "edzésével", valamint a kórokozók és patobiontok (nem kórokozó, hanem rossz helyre kerülő mikroorganizmus pl. vastagbélből a vékonybélbe jut), növekedésének gátlásával.

A bélrendszeri diszbiózis olyan állapot, amelyben a bélben élő baktériumok egyensúlya felborul, és a kórokozók és/vagy patobiontok kezdenek dominálni, ami emésztési zavar tüneteit okozza. Egyre több bizonyíték gyűlik fel arra vonatkozóan, hogy a diszbiozis kulcsszerepet játszhat az IBS kialakulásában. (1, 2)

Te egy ökoszisztéma vagy

Testünkben több mint 100 billió mikroba él, többségük a vastagbelünkben; ezeket a mikrobákat mikrobiotának nevezzük. A bélrendszered kb. 800 különböző mikrobiota fajtából álló összetett ökoszisztémának ad otthont, amely 7000 különböző törzset foglal magába.

Ezeknek a mikrobáknak a legfontosabb szerepe a nyálkahártya-bélgát integritásának, a kórokozókkal szembeni rezisztencia, valamint a vitaminok és SCFA-k termelésének megőrzése. A kommenzális (eleve betelepült, őshonos) mikrobiota és a nyálkahártya immunrendszere közötti kölcsönhatás kulcsfontosságú a megfelelő immunműködéshez.

A bél mikrobiotánk összetétele és egyensúlya nagyon eltérő az emberek között, de bizonyos baktériumoknak dominálniuk kell, és úgy kell hatniuk, hogy elnyomják a káros vagy patogén baktériumok túlszaporodásának lehetőségét.

A rosszfiúk és rosszkislányok

Bár a bélrendszerünkben található baktériumok többsége hasznos számunkra, egyes baktériumfajok, mint például a B.fragilis, a C.difficile és a Shigella, Klebsiella megtelepedhetnek a bélben, ezek potenciálisan károsak. (3)  Ezek az opportunista baktériumokként emlegetett fajok, ha kis számban és kontroll alatt vannak, valóban ellátnak néhány fontos funkciót a bélrendszerben, mint például a táplálék emésztésének elősegítése, a zsírok és epesavak lebontása.

Egy kiegyensúlyozott, egészséges bélrendszerben ezeknek a baktériumoknak a mennyisége korlátozott, és a jótékony flóra kontroll alatt tartja. (4) Ha azonban a jótékony flóra valamilyen módon legyengül, például antibiotikumok, helytelen táplálkozás és/vagy stressz hatására, az opportunista baktériumok ellenőrizhetetlenül növekedhetnek, és számos gyomor-bélrendszeri tünethez vezethetnek, beleértve a puffadást, hasi fájdalmat, hasmenést és székrekedést. (5)

IBS és a belek diszbiózisa

Az orvostársadalom kezdi felismerni a bélflóra egyensúlyhiányait és zavarait, mint a hiányzó láncszemet abban, hogy megértsük, hogyan alakul ki az IBS a szervezetben.

A legújabb kutatások egyértelmű különbséget mutattak az IBS-ben szenvedő betegek és az egészséges emberek bélrendszerében lévő mikrobiota között. Úgy tűnik, hogy az egészséges egyének bél mikrobiotája változatosabb, mint az IBS-ben szenvedőké. (6) Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az IBS-ben szenvedők bélrendszerében lévő baktériumok összetétele különbözik az emésztési tünetekkel nem rendelkezőkétől.

A tanulmányok egyértelmű egyensúlyhiányt mutattak ki az IBS-ben szenvedő emberek mikrobiotájában, a következőkkel:

• A bifidobaktériumok számának csökkenése. (8)
• A Clostridia spp. megnövekedett szintje. (7)
• A coliformok, a laktobacillusok és a bifidobaktériumok számának csökkenése. (9)
• Csökkent Bacteroides. (10)
• A Firmicutes és a Bacteroidetes arányának 2-szeres növekedése. (11, 12)

Egy 17 és 76 év közötti betegeken végzett vizsgálatban a diszbiózist 236 IBS és 135 IBD betegnél vizsgálták, akiket a Róma II. és III. kritériumok szerint diagnosztizáltak. Az IBS-es betegek körében 73%-os egyensúly hiányt figyeltek meg. Egészséges egyénekben a diszbiózis körülbelül 16%-ban fordult elő. (13)

Egyéb szénhidrátot hasznosító gyomor/bélrendszeri baktériumok - nevezetesen a Dorea spp. - jelentős növekedést mutatnak az IBS-ben szenvedő betegek körében, ezek a fő gáztermelő baktériumok a humán gyomor-bél traktusban. A túlzott gáztermelés az IBS-hez kapcsolódik, és ez a jelenség állhat a puffadás és a hasi fájdalom hátterében. (14)

Számos tanulmány kimutatta, hogy a tejsavtermelő baktériumok, például a Lactobacillusok száma jelentősen csökkent az IBS-hasmenésben szenvedő betegeknél. A tejsav felépülésének/mennyiségének csökkentése vagy megszüntetése rontja a bélgát védekező képességét és növeli az ozmotikus terhelést a bél lumenében, ami több vizet eredményez a bélben és hasmenést okoz.

Egy másik tanulmány kimutatta, hogy a butirátot (vajsav) termelő baktériumok, például a Ruminococcaceae és a Lachnospiraceae száma drámai mértékben csökkent a hasmenéses betegeknél. A butirát egy rövid szénláncú zsírsav, amelyet bizonyos bélbaktériumok termelnek amikor szénhidrátokat fermentálnak, és a legszükségesebb energiaforrás a bélfal sejtjei számára, hogy fenntartsák a normál gátműködést, valamint a bél homeosztázisát a gyulladásgátló hatások révén. (15)

A krónikus székrekedésben szenvedő betegek bél-mikrobiotájának megváltozása a Lactobacillus, Bifidobacterium, Clostridium leptum, Faecalibacterium prausnitzii és Bacteroides spp. számának relatív csökkenésével, valamint a potenciálisan patogén mikroorganizmusok (pl. Pseudomonas aeruginosa és Campylobacter jejuni) növekedésével jellemezhető. (16, 17, 18)

A Roseburia és az Eubacterium rectale csoport, egy túlnyomórészt butirát-termelő baktériumcsoportja a beleknek, aminek szignifikánsan alacsonyabb szintjét mutatták ki IBS-C (székrekedéses) betegekben, mint az egészséges kontrollokban, ami megmagyarázhatja a butirát koncentrációjának csökkenését IBS-C betegségben. (19,20)

Mik a tünetei a diszbiózisnak?

• Puffadás, hasi fájdalom és görcsök
• Székrekedés, hasmenés vagy ezek váltakozva
• Böfögés és puffadás
• Emésztési zavar, reflux, gyomorégés
• Ételintolerancia
• Fáradtság, agyiköd
• Szorongás, depresszió
• Ízületi fájdalom
• Bőr problémák

Mik lehetnek a diszbiózis okai?

A belek mikrobiotáját megzavaró tényezők a következők lehetnek:

• Antibiotikumok
• Étrend
• Krónikus stressz
• Emésztőrendszeri fertőzések
• Gyógyszerek, például NSAID-ok (nem sztreoid gyulladáscsökkentő szerek), PPI-k (savlekötők/protonpumpagátló szerek)
• Császármetszés
• Tápszeres etetésnél
• Megváltozott emésztőenzim kiválasztás (gyomorsav, hasnyálmirigy enzimek, epe)

Antibiotikumok és a diszbiózis

Az antibiotikumok használata messze a leggyakoribb és legjelentősebb oka a bélrendszerben kialakuló egyensúly hiánynak. (14) A flóra normál szintjének antibiotikumok által okozott megváltozása és megzavarása régóta ismert. Az antibiotikumok ezt úgy érik el, hogy a káros élesztőgombák és kórokozó baktériumok másodlagos fertőzéséhez vezetnek. (21,22)

Az antibiotikumok mindenféle baktériumot elpusztítanak, jót és rosszat egyaránt. E tekintetben válogatás nélküliek, és ez számos rövid és hosszú távú mellékhatást okoz.

Tanulmányok kimutatták, hogy egyetlen antibiotikum-kúra bevételével akár 3-4 napon belül elveszíthetjük a bélflóra biológiai sokféleségét és egyensúlyát. Bár a széles spektrumú antibiotikumokat úgy alakították ki, hogy kiírtsák a szisztémás fertőzéseket, ezzel egyidőben a bélflórát is megváltoztatják. Egy tanulmány van egyelőre, amelyben kimutatta, hogy a széles spektrumú antibiotikumok alkalmazása összefüggésben áll az IBS kialakulásával. (23)

Honnan tudhatom, hogy diszbiózisom van?

Egy átfogó székletelemzés a lehető legmélyebb vizsgálatot nyújtja a hasznos és patogén baktériumokról, valamint azok bélrendszerben (vastagbélre jellemzően leginkább) jelenlévő mennyiségéről, valamint az élesztőgombákról, férgekről, parazitákról és egyéb emésztési markerekről.

Hogyan kezelhető a diszbiózis?

A székletvizsgálati eredményei alapján jobban megértjük, mely fajok kaptak nagyobb 'hangszórót', és mely jótékony baktériumok szorulhatnak segítségre, támogatásra. A bélflóra újra egyensúlyozásának célja, hogy a bélben uralkodó körülmények vendégszeretőbbé váljanak a barátságos bélflóra, de nem a kórokozó baktériumok számára. Protokolljaimba étrendet, gyógynövényi készítményeket és táplálék-kiegészítőket  alkalmazok, a bélrendszer egyensúlyának helyreállítására.

1. A gyulladást okozó és a baktériumok/élesztőgombák elszaporodását elősegítő élelmiszerek eltávolítása az étrendből. 
2. Speciális étrenddel felkészíteni a beleket a káros mikroorganizmusok kiszorítására
3. Megszüntetni a  baktériumok és/vagy élesztőgombák túlszaporodását a bélben gyógynövényes készítményekkel (súlyos esetekben más protokoll szükséges lehet)
4. A jótékony baktériumok és az egészséges bakteriális egyensúly helyreállítása a bélrendszerben prebiotikus rostokkal/élelmiszerekkel és probiotikus kiegészítőkkel/ételekkel.
5. Emelni a bélrendszer immunitását és javítani a bélnyálkahártya állapotán.

Amikor a bélrendszer állapota javul, akkor ez természetesen megakadályozza a kórokozó baktériumok túlszaporodását, és helyreáll az egészséges egyensúly.

Mi legyen a következő lépésed?