Kalóriadeficit étrend:2 dolog amiről jó ha tudsz, mielőtt belevágsz

A kalória- és/vagy tápanyagtartalmat korlátozó diéták széles körben elterjedtek. Bár az ilyen típusú étrendi trendek rövid távon segíthetnek a fogyásban, a bél mikrobiomjára (bélflóra) és az általános egészségi állapotra gyakorolt hosszú távú hatásaik még ismeretlenek.

Az, hogy az étrend miként befolyásolja egy ember testsúlyát, sokkal összetettebbnek tűnik, mint azt korábban gondolták, mivel a bél mikrobiom potenciális szerepet játszik a tápanyagok felszívódásában, az energiatermelésben, a gyulladásokban és az anyagcserében.

Érdemes itt arra is figyelmet fordítani, Magyarországon a kalória deficit étrendnek sokan maguktól kezdenek neki, az alapanyagok minőségére egyáltalán nem ügyelve. Amikor a végére érsz e bejegyzésnek és megismered milyen hatással lehet egy kórházi körülmények között zajló ellenőrzött diéta, már nem fogsz csodálkozni már azon, milyen negatív változásokat idézhet elő a bélflórádban, amikor a kalória csökkentett étrendedben ott szerepelnek a gyorséttermi, többszörösen feldolgozott, kevés tápanyagot de annál több adalékanyagot, transzzsírokat, hozzáadott cukrokat tartalmazó ételek és italok....

Ma már köztudott, hogy az étrend nagymértékben befolyásolja a belek bakteriális életközösségét. A közelmúltban végzett kutatások rávilágítottak arra, miként változik a bélflóra az elhízott és a normál testsúlyú egyénekben. 

A San Francisco-i Egyetem kutatócsoportja Peter Turnbaugh (PhD) vezetésével azt próbálta feltárni, hogy a nagyon alacsony kalóriatartalmú (napi 800 kalóriánál kevesebbet) tartalmazó étrend betartása során a bélflórában  bekövetkező változások mily módon befolyásolják az egyén egészségét és a fogyást.

Turnbaugh és munkatársainak a közelmúltban a Nature-ben megjelent tanulmánya randomizált (véletlenszerű) beavatkozást tartalmaz: 80 posztmenopauzás nőnél, akik túlsúlyosak vagy elhízottak voltak, és/vagy orvosilag felügyelt fogyókúrás programot követtek (8 hetes nagyon alacsony kalóriatartalmú folyékony ételeket tartalmazó diéta, majd 4 hetes hagyományos alacsony kalóriatartalmú diéta, és 4 hét testsúlymegőrző étrend) vagy kontroll diétát. A csapat székletmintákat vett a résztvevőktől a diétás beavatkozás előtt, alatt és után 16 héten keresztül.

Ahogy az várható volt, a folyékony étrend, alacsony kalóriatartalmú diéta súlycsökkenést és anyagcsere-változásokat eredményezett a legtöbb betegnél. Az ezt a diétát kapó résztvevők például 14 kg-os súlycsökkenést és alacsonyabb testzsír értékeket mutattak, ami még a 16. héten is jelen volt.

Az anyagcsere-egészségügyre gyakorolt ​​jótékony hatásán túl a nagyon alacsony kalóriatartalmú étrend a rövid szénláncú zsírsavtermelés (SCFA's,) csökkenését és a folyékony, alacsony kalóriatartalmú étrendben jelen lévő poliszacharidok egyik típusának számító glikánokból táplálkozó baktériumok számának növekedését eredményezte. .

Az SCFA's -t termelő baktériumok a bélfalat alkotó sejtek nyálkahártya védelmében, energia termelő folyamatokban, immunfunkciókban, míg a szénhidrátok bizonyos típusait (glikán) is lebontó baktériumok a nyálkahártya lebontásában, gondozásában vesznek részt.

A kutatók tovább vizsgálták, hogy a bél mikrobiota (baktériumok génállományát is tartalmazza) felelős-e a betegek súlyvesztéséért azáltal, hogy a résztvevőktől a 12 hetes súlycsökkentő program előtt és után vett székletmintákat olyan kísérleti egerekbe vitték át, amelyeknek nem volt saját bélflórájuk. Az egerek fogytak és zsírszövetet veszítettek, mint a humán résztvevők, annak ellenére, hogy nem tartottak alacsony kalóriatartalmú diétát, ami arra utal, hogy a donor bélbaktériumai valószínűleg jelentős szerepet játszott a fogyásban. A kutatók úgy vélik, hogy a súlyvesztést a bélflórában bekövetkezett eltolódás okozta, ami csökkent energia felvételhez vezetett az étrendből/ételekből. Meglepő módon Turnbaugh csapata felfedezte, hogy a súlycsökkenés a Clostridioides difficile kórokozó baktériumok magasabb szintjével függ össze, amelyről ismert, hogy súlyos hasmenést is okoz.

Érdekes módon, bár a súlycsökkenés a C. difficile toxinok magasabb szintjével kapcsolatban áll, ennek a kórokozónak a megtelepedése nem okozott magas szintű gyulladást -ami általában jellemző rá-, ami arra utal, hogy ez a baktérium az anyagcsere megváltoztatásában is szerepet játszhat.

Fontos, hogy az étrendi beavatkozás csökkentette a teljes epesavkészletet. Egyes bélbaktériumok az epét metabolitokká, másodlagos epesókká alakíthatják, amelyek gátolják a C. difficile növekedését a bélben. A szerzők azt sugallják, hogy az epesók csökkent szintje a bélben  nem teszi lehetővé a C. difficile növekedésének gátlását/kontrolját.

Összefoglalva: bár a nagyon alacsony kalóriatartalmú diéta hatékony módja lehet a gyors fogyásnak, a hosszú távú extrém kalóriakorlátozás tartós negatív következményekkel járhat a bél mikrobiomjára és az általános egészségre nézve.

Annak ellenére, hogy ez a tanulmány csak egyfajta, nagyon alacsony kalóriatartalmú folyékony étrend hatását elemezte, rávilágít a kalóriakorlátozás lehetséges negatív hatásaira a bélflóra összetételére, aminek más egészségügyi következményei is lehetnek. Ezért az elhízott betegeken végzett jövőbeni vizsgálatok során figyelembe kell venni az étrendi beavatkozások, például a drasztikus kalóriabevitel csökkentés hosszú távú hatásait a bél mikrobiota összetételére és működésére.

Referencia forrás: von Schwartzenberg, R.J., Bisanz, J.E., Lyalina, S. et al. Caloric restriction disrupts the microbiota and colonization resistance. Nature 595, 272-277 (2021). https://www.nature.com/articles/s41586-021-03663-4