D-laktát és a Lactobacillus acidophilus

Antibiotikum kúra, emésztőrendszeri problémák vagy betegségek esetében szerencsére most már szélesebb körben használják és javasolják a bélflóra regenerálását és a probiotikumok használatát. Ami nálam általános tapasztalat a hozzám fordulok elmondásaiból, illetve látom csoportokban is, sokan arra támaszkodnak és terjesztik a valóságot gyakran mellőző dogmákat, amik az alábbiakon alapulnak: én úgy tudtam, így olvastam, azt mondták.... Több évnyi tanulás, szakirodalom kutatás után sem mernék 100%-os meggyőződéssel kijelenteni dolgokat a probiotikumokkal kapcsolatosan, mert ez a terület még gyerekcipős a tényeket megingathatatlanul felsorakoztató kutatási eredmények hiányában. Vegyük példának azt, hogy a világ orvosainak java része, még az áteresztő bél szindróma létezését is kétségbe vonja, nemhogy kutatna a probiotikumok hatása, szerepe irányában.

Ezért is megpróbálkozom azzal, hogy rávilágítsak -szakirodalmat, kutatási eredményeket használva-, mik azok amiket ismerünk és mik azok amiket feltételezhetünk....

Szakemberek mindig felhívják arra a figyelmet, a probiotikumok bármennyire is hasznosak a számunkra, mindegyik törzsre és azon belül fajra, baktériumra, archaea-ra, spórára..., lebontva, a kifejtett hatásuk változik. Egyiknek a nyálkahártya felépítése, védelme, a másiknak a lebontása, a másik szulfátot termel, amaz meg lebontja. Mindnek megvan a pro és kontra szereplője egy egészséges összetevőjű bélflórában.

Ez az egyensúly amikor felbomlik, patogén vagy patobiont mikroorganizmusok szaporodhatnak el, amik tüneteket okozhatnak, betegségek kialakulásához, fellángolásához vezethetnek.

Nézzünk egy példát:

Vegyük azt, Marikának metán gázt termelő diszbiózisa van (bélflóra egyensúly hiány), amely közepesen súlyos, vagyis SIBO-C-vel küzd. Készül széklet teszt, amiben a nagykönyv szerint az M. smithii túlszaporodása látszik, és ehhez még jön az is, hogy nincs normál nyálkahártya (immun) védelem, energia termelés, ami a teljesen lenullázott Lactobacillus és Bifidobaktérium szinteken is látszódik. Marika évek óta nem fogyasztott semmilyen erjesztett jó minőségű tejterméket vagy fermentált ételeket, mert nem volt kedve csinálni, na meg nem is ismeri, ki tudja, nem-e árt magának vele. Megvette a tejnek meg tejfölnek álcázott dobozos tartós tejet, meg a hidrogénezett növényi zsiradékokból készült 'fressfölt', mert az is jó, megmondták a tv-ben. Néhanapján bekapott pár ampulla normaflort amivel úgy gondolta eleget tett a bélflóra egyensúlyáért. Főzni nem főz, mert bemegy reggel a legelső pékségbe vagy valamelyik divatos boltlánc pékárú osztályára és bevásárol péksütiből...Délben bekap egy bolti kenyérből szendvicset vagy pizzát esetleg rendel rántott húst rizzsel, savanyú uborkával, estére pedig megint kenyér szalámival, megnyugtatás képen, azért egy fél paprika lecsúszik hozzá. Tünetei: szorulás, bűzös gázképződés, fejfájás, szorongás/depresszió, alvászavarok, hasi és ízületi fájdalmak.

Feltupíroztam a történetet? Ne gondold! a legjobb sztorikat az élet adja, és ez a mai magyar valóság az esetek többségében. De visszatérve az eredeti célomhoz; Marikának kimaradtak az étkezéséből a Lactobacillus és Bifidobaktérium törzsek, amik folyamatos pótlás hiányában kb. 12 nap után már nem lesznek számottevő számban jelen, szóval nullával lesz egyenlő. Prebiotikumokat (élelmi rostokat) csak hírből ismeri, nem fogyasztja, így a nem csak a vastagbél egészségéről, de a rendkívül hasznos baktérium fajok táplálásáról is megfeledkezett, ami a bélidegrendszeren keresztül, az autonóm idegrendszerre is negatív hatással van, lásd depi és a szorongás....

Marika valóban létező személy, a történetét nem folytatom, viszont az állapotával kapcsolatosan felmerülő Lactobacillus acidophilus-szal és a d-laktáttal igen. Erre már a Facebook oldalamon is rákérdeztek, tehát ideje körbejárni.

Amit érdemes tudnod a Lactobacillus acidophilusról

• Segít megakadályozni és védekezni a fertőzésekkel szemben. Beleértve a candida, Escherichia coli, Helicobacter pylori és a szalmonella
• Megelőzi és kezeli az antibiotikumokkal összefüggő hasmenést és az utazáskor jelentkezőt is
• Elősegíti a laktóz és a tejtermékek emésztését - kezded kapizsgálni, ha nem fogyasztasz semmilyen probiotikus hatású tejterméket  joghurtot és kefirt (csakis bio, szabadon legeltetett állatok teje jöhet szóba), akkor nem is lesznek jelen a hasznos fajok. Egyre jobban intoleránssá válsz a tej alkotóelemeivel szemben.
• Javítja a tápanyag felszívódást
• Javítja a mentális és kognitív funkciókat
• Javítja az IBS (irritábilis bélszindróma) tüneteit
• Megőrzi az integritását (épségét) a béltraktusnak
• Segít megelőzni a hüvelyi és húgyúti fertőzéseket
• Segíthet az allergiás tünetek csökkentésében, a fogyásban, ekcémában...

Felmerülhet benned a kérdés, ha ilyen csodálatos, minek vele foglalkozni, szedjük bátran. Igen és nem, mert felmerült egyes kutatók részéről a d-laktát képző hatása, ami egyes idegrendszeri, kognitív képességeket befolyásoló állapotokban, mint a 'ködös' gondolkodás, depresszív hangulat és az autizmus, ADHD hatással lehet. 

Mielőtt ez a kutatási eredményekkel alátámasztva megnézzük mennyire igaz (jelen tudásunk szerint), nézzük meg, mi is a d-laktát.

Fontos megemlítenem, az L. acidophilus és a kanzeinre mutató keresztreakcióijára, sincsen egyértelmű bizonyíték vagy kutatási eredmény.

D-laktát

Pici kémiával kezdem, ígérem, nem lesz hosszú és bonyolult :) a megértéshez, kétségek kizárásához ennyi szükséges.

A laktát, a tejsav disszociációjából származó anion a glükóz intracelluláris (sejten belüli) metabolitja, konkrétan az anaerob (oxigén nincs jelen) glikolízis végterméke, amelynek utolsó lépése a piruvát laktáttá alakítása a laktát-dehidrogenáz enzim által. Egészséges körülmények között naponta körülbelül 1500 mmol laktát termelődik, és amíg az anyagcsere - elsősorban a máj és a vesék által történő - normális sebessége fennmarad, a vérplazma koncentrációja a hozzávetőleges 0,5-1,5 mmol/l referenciatartományon belül marad. A plazma laktát kóros növekedése (úgynevezett hiperlaktatémia) akkor fordul elő, ha a termelés sebessége meghaladja az ártalmatlanítás sebességét. Ezt egy egészséges vese, máj és bélflóra elvégzi naponta.

A laktát két izomer formában létezik

Sok biológiailag aktív molekulához (pl. aminosavak, glükóz) hasonlóan a laktát a természetben két sztereoizomer formában létezik, egy aszimmetrikus szénatom jelenlétének köszönhetően. Az olyan molekulák, mint a laktát, amelyek sztereoizomériát mutatnak, optikailag aktívak, ami azt jelenti, hogy a két izomer ellentétes irányba forgatja a síkpolarizált fényt. A két laktát izomer L-laktát és D-laktát néven ismert, az L-laktát az óramutató járásával megegyező irányba (+), a D-laktát pedig az óramutató járásával ellentétes irányba (-) forgatja a fényt. Ezt tükrözik az elnevezések/jelőlések: D(-) laktát és L(+) laktát.

A laktát mindkét formája (sztereoizomerje) a laktát-dehidrogenáz (LDH) enzim hatására piruvátból termelődik és metabolizálódik piruváttá. Az enzim azonban izomer-specifikus, így a D-laktát termelése és metabolizmusa D-LDH-t, az L-laktát pedig L-LDH-t igényel. Az emlősök sejtjei csak L-LDH-t tartalmaznak, így az emberben termelődő laktát szinte kizárólag L-laktát. A szénhidrátot fermentáló baktériumfajok (pl . lactobacillus spp ) ezzel szemben mindkét enzimmel rendelkeznek, és így képesek D-laktátot és L-laktátot is termelni. Egyes fajok csak D-laktátot termelnek, mások csak L-laktátot, mások pedig mindkét formát.

Valamikor azt feltételezték, hogy az emberi vérben normálisan jelenlévő viszonylag kis mennyiségű D-laktát (koncentráció egészséges felnőtteknél 5-20 µmol/L, szemben az 1000 µmol/l-rel, azaz 1,0 mmol/l az L-laktátból), kizárólag exogén forrásokból (ételből és a gyomor-bél traktusban normálisan jelen lévő szénhidrát-erjesztő baktériumokból) származik. Mára azonban világos, hogy az D-LDH hiánya ellenére a D-laktát termelődik és metabolizálódik az emberi sejtekben, bár az L-laktáthoz képest csekély mennyiségben. Az emberi sejtekben a D-laktát metabolikus termelése a metilgloxál-útvonal eredménye, amely a glikolízis egy kisebb, hajtásától eltérő útvonala, amely a metilgloxál nanomoláris termelését eredményezi, egy mérgező termék, amely D-laktáttá alakul. 

D-LDH hiányában az emberi sejtek a D-2-hidroxisav-dehidroganáz mitokondriális enzim hatására a D-laktátot piruváttá metabolizálják.

Összefoglalva, a vérben általában jelen lévő kis mennyiségű D-laktát három forrásból származik:

• Sejttermelés a metilgloxál útvonalon
• Étrend (D-laktátot tartalmazó élelmiszerek, pl. joghurtok, tejföl, sajt)
• Laktáttermelő baktériumfajok, amelyek általában a vastagbélben (vastagbélben) élnek.

A baktériumok túlszaporodása a vastagbélben a rövidbél-szindróma jellemzője (bizonyos bélszakaszok hiányoznak, például fekélyes bélbetegségnél műtéti eltávolítás következtében), amely az egyetlen olyan patológia, amely a plazma D-laktát-koncentrációjának megfelelő súlyosságú növekedéséhez kapcsolódik ahhoz, hogy acidózist (D-tejsavas acidózis) okozzon, ehhez hozzájárulhat még a máj és vesék csökkent funkciója. 

Tehát egy egészséges jól működőemésztőrendszer esetében ez nem jelenthet problémát, de ahol már érintett a bélflóra, máj, vesék funkciója ott tüneteket okozhat.

Mi a helyzet az L. acidophilus-val és a D-laktáttal?

Acidophilus és a d-laktát között van kapcsolat? SIBO, IBS, autizmus, ezekkel mi van?

A fenti példában szereplő Marika, számos tanácsadón, orvoson és vizsgálaton van túl kevés sikerrel. Bevallom, én nem vállaltam el amikor megkeresett. Túl sok homályos pont, amit már nem lehetett visszakövetni a kapdosások miatt, továbbá a javasolt terápiák félvállról vevése miatt. Viszont kérdéseivel megkeres, és most a a d-laktát termelő bacillusok, ezen belül is az acidophilus volt a témája levelének. Rájött arra (persze egy csoportból, hogy a mentális állapotának ez lehet az egyik oka, mert olyan készítményt szedett, amiben benne volt). Ennek valóság alapjára visszatérek lejjebb....

Ezen túlmenően meg kell említenem az autistákat, akiknél szintén sarkalatos ont az emésztőrendszer regenerálása, bélflóra egyensúlya kapcsán a megfelelő probiotikum választás. 

Egyelőre azzal a ténnyel tudunk számolni, hogy publikáltak olyan eredményeket a d-laktát termelés és egyes lactobacillusok közötti összefüggéssel kapcsolatban, amik nem adtak erre megfelelő és kielégítő választ. Nem volt megfelelő adatgyűjtés, vizsgálati módszer sem, amivel kapcsolatos aggályait számos kutató jelezte és publikálta szakmai oldalakon (lásd a forrásoknál is az oldal alján).

A fent felsorolt hasznok mellett az acidophilus az autista gyerekek számára jelentős javulást, változást hozhat a mentális koncentrációban, állapotban. Ez nem azt jelenti természetesen, hogy mindenkinek jó lesz. Mivel minden bélflóra egyedi és megismételhetetlen, így, ahogy az elején is említettem, a probiotikumokat egyéni szempontokat figyelembe véve szükséges megválasztani, legyen az Marika, Feri, vagy egy autista kisgyerek.

A megoldás kulcsa a tanulmányaim és tapasztalataim alapján elsősorban:

1. Kiváltó okok felkutatása, azok kezelése, megszüntetése
2. Ezzel egy időben emésztőrendszer/bélflóra regenerálása, máj és vesefunkció javítása-ha szükséges
3. Éppen a fenti kettő nem működik a jó minőségű, tiszta forrásból származó ételek fogyasztása és a rendszeres testmozgás nélkül
4. Vitaminok és ásványi anyagok pótlása igény szerint
5. Stresszkezelés -mint gyakori kiváltó ok-, relaxáció, meditáció, szabad levegőn tartózkodás, amikor csak lehet
6. Pihentető alvás (legalább 22 órakor ágyba jutni és 7-8 órát aludni)
7. Figyelni és naplózni az egyéni reakciókat

Marikára visszatérve. Javasoltam, hagyja el a készítményt, várjon legalább 2-3 hetet amikor is nem fogyaszt semmi olyat, amiben acidophilus lenne, nehogy pótolja. Várjuk meg míg kiürül, és eközben érez-e javulást a mentális állapotában. Nem érzett változást, maradt a depresszív hangulat, homályos gondolkodás, hetek múlva is. 

Ezért javaslom, azt, ne dőljünk be mindennek, a lehetőségeinkhez mérten járjunk utána. Sok kutatóban, táplálkozási szakemberben felmerült az, hogy a d-laktát mentes probiotikumok horror áron tortánő piacra dobása lehetett az egyik nagy indikátora annak, hogy megjelenhetett az a 2 'kutatási' eredmény, aminek a tartalma szakmailag kétségbe vonható.

6 dolog amire figyelni érdemes, probiotikum készítményeknél (autizmus esetében is):

1. Tartalmazzon legalább 10 milliárd CFU-t (kolóniaképző egységet) - mivel bélrendszerünkben bármikor több milliárd vagy billió élő baktérium található, fontos, hogy elég magas adagokat fogyasszunk ahhoz, hogy hatást fejtsenek ki, különösen, ha gyermeke GI-tüneteket tapasztal. Kezdésként lőjön 10 milliárdot vagy többre.

2. Tartalmazzon legalább 5 baktériumtörzset - Mint fentebb tárgyaltuk, a bélbaktériumok kulcsa az egyensúly, ezért sokféle baktériumra van szükségünk.

3. Harmadik fél által tesztelt - Fontos tudni, hogy mit tartalmaz a táplálékkiegészítő, ezért a harmadik fél által végzett tesztelés létfontosságú annak biztosításához, hogy a probiotikum aktív legyen, és a csomagoláson feltüntetett mennyiségben tartalmazza a baktériumokat.

4. Keresendő törzsek

   • Lactobacillus acidophilus, rhamnosus GG, reuteri

   • Saccharomyces boulardii

   • Bifidobaktérium

5. Allergénmentes - glutén-, tej-, szója-, kukoricamentes

6. Bónusz : Prebiotikumokat tartalmaz, amelyek rostot biztosítanak a probiotikumok táplálásához

Támogatásra van szükséged az étrended kialakításában?

Felhasznált források:

1. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7312735/
   
2. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5570418/#!po=0.476190
   
3. https://isappscience.org/brain-fogginess-probiotics-not-the-cause/
   
4. https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/1028415X.2017.1347746
   
5. https://www.healthline.com/health/lactic-acidosis#symptoms
   
6. https://acutecaretesting.org/en/articles/l-lactate-and-d-lactate-clinical-significance-of-the-difference/
   
7. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6471505/
   
8. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5155168/
   
9. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6469440/
   
10. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1856434/