Szója izoflavonoid és a bélegészség, hormonok

A gyógynövények hatásának megértése az egészségünkre vagy a hormonjainkra, emésztésünkre gyakran bonyolult lehet. Ebben közrejátszanak a sokszor egymásnak ellentmondó nyilatkozatok. Vendégeim, a tanfolyamokon résztvevők és a blogomat/közösségi oldalaimat olvasók is gyakran felteszik a kérdést/ fejezik ki aggodalmukat olyan gyógynövények használatával kapcsolatban, amelyek potenciálisan befolyásolhatják a hormonszintet. Különösen az ösztrogén tartalmú gyógynövényeknek és azoknak az ösztrogénszintre gyakorolt hatása miatt. Annak érdekében, hogy elősegítsük szervezetünkben az egészséges ösztrogénszintet, mérlegelnünk kell, egyrészt az, hogy a növényi fitoösztrogének miként védenek meg minket a káros xeno-hormonoktól (toxinoktól) és az ösztrogéndominanciától, így támogathatják az általános hormonális egyensúlyt.

Arra a bejegyzésem végén külön kitérek, hogy önmagában a szójából készült élelmiszeripari adalékanyagokról (főleg lisztek, fehérje kivonatok) vagy magáról a szója fogyasztásról mit gondolok. Ezt ne keverjük össze a belőle kivont izoflavonoiddal.

Mik azok a fitoösztrogének?

A fitoösztrogének típusai és hatásuk

A fitoösztrogének képesek egyensúlyba hozni az ösztrogént, ösztrogén vagy anti-ösztrogén hatásokkal, ahogyan éppen a szervezetnek szüksége van rá.

A közvetlen növényi ösztrogén hormonreceptorokhoz kötődik. Kémiai felépítésük hasonló az emberi hormonokéhoz. A legtöbb nagyon enyhe, például egyes kutatások azt sugallják, hogy a fitoösztrogének csak 1/400-1/1000-ét teszik ki a természetesen keringő ösztrogénnek. Mivel alacsony a hatékonyságuk, amikor a receptorokhoz kötődnek, sok nőnél az ösztrogénszint csökkenését eredményezik. Azoknál a nőknél, akiknél nagyon alacsony az ösztrogénszint, a fitoösztrogének az ösztrogénreceptorokhoz kötődve mérsékelten emelhetik a szinteket.

A fitoösztrogének megvédhetik a szervezetet a xenoösztrogénektől (gyógyszeripar által készített hormonutánzók), más néven xenohormonoktól. Napjainkban a túlzott ösztrogén (vagy ösztrogén dominancia) egyre nagyobb problémát jelent a nők (sajnos a férfiak sem kivételek) számára. Ez nagyrészt annak tudható be, hogy rengeteg xenoösztrogén jut szervezetünkbe peszticidekből (vegyszerek), hormoninjekciókkal kezelt állati élelmiszerekből, műanyagokból, testápoló és kozmetikai termékekből, szennyezett vízből és hormontartalmú gyógyszerekből.

A fitoösztrogének a xenoösztrogén előtt kötődhetnek a hormonreceptor helyekhez, blokkolva annak káros aktivitását. Az egyik tesztben a méhpempő (szintén fitoösztrogén tartalmú) gátolta a mellráksejtek BPA-indukálta növekedését (biszfenol A, műanyagból származó xenoösztrogén).

Azonban nem minden fitoösztrogén közvetlen növényi hormon, amely a szervezetben lévő receptorokhoz kötődik. Sok gyógynövény, amelyet fitoösztrogénnek nevezünk, valójában hormonutánzó, kiegyensúlyozó vagy úgy is mondhatjuk endokrin tonik. Ezek a növények hormonokat utánoznak, vagy arra ösztönzik az endokrin rendszert, hogy természetes módon termelje meg saját hormonjait.

Ezekről a növényekről a végén találsz összefoglalót.

Szója izoflavonodi és a SIBO, IBS, vastagbél egészsége

Ehhez kapcsolódó kutatások voltak IBS-ben (3) szenvedő hölgyek esetében is, ahol a napi 40 mg szója izoflavonoid mellett heti 1 x 50.000 NE D-vitamin pótlást is kaptak. Az eredmény: a puffadás, gázképződés, gyulladásos markerek (a székletben is) csökkentek. 

Azt is vizsgálták, miként hat a vastagbél lakóira és a probiotikumokra (4). A laboratóriumi (in vitro) végzett kísérlet  eredményei azt mutatják, hogy a szója izoflavonok emésztése elsősorban a vastagbélben történik, és az emésztés előrehaladtával változik az antioxidáns kapacitás. Szabályozhatja a bél mikrobiótáját, gátolja a káros baktériumok szaporodását, és befolyásolhatja az elhízással kapcsolatos baktériumok növekedését. Ráadásul, a szója izoflavonok elősegíthetik a probiotikumok növekedését és jelentősen javíthatják antibakteriális képességüket. Összességében a szója izoflavonjai funkcionális élelmiszerekké válhatnak, mivel javítják a bél mikrobiótáját.

Mi újság magával a szójababbal és a termékenységgel, bélegészséggel?

Kijelenthetjük, hogy a szója élelmiszeripari felhasználása rendkívül nagy haszonnal jár. Viszonylag olcsón és egyszerűen termeszthető, feldolgozható. Magas a fehérje tartalma, rendkívül jó 'töltelék' anyag emiatt és a semleges íze okán is. Az Egyesült Államokban gyártott élelmiszerek több mint 60 százaléka tartalmaz valamilyen szintű szóját - a természetes ízesítőktől, a növényi zsírsavaktól, a hidrolizált fehérjéktől, a texturált növényi fehérjéktől és a szójababolajtól a szójafehérjéig. Sokan fogyasztják a szója valamilyen formáját: fehérjeporokat, szójatejet, fehérjeszeleteket, és még bébiételeket is. A szójatermékek forgalma éves szinten közel 100 milliárd dollárt tett ki 2012-ben az USA-ban.

Ráadásul ugye ott, a géntechnológia (GMO) alkalmazása a kultúrnövényekben teljesen megengedett, ezzel viszont a humán szervezetben sejtszinten kedvezőtlen elváltozások kockázata hatalmas. 

Összegezve:

Legjobb fitoösztrogén, hormonutánzó és endokrin tonizáló növények

Hasznosnak találtad? Oszd meg facebookon vagy messengeren barátaiddal, ismerőseiddel! :)

Ez is érdekelhet....Kapcsolódó, korábbi bejegyzések

Forrás:

1.  https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20298796/
2. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4381290/
   
3. https://clinicalnutritionespen.com/article/S2405-4577(19)30459-0/fulltext
   
4. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0963996921007687
   
5. https://www.hsph.harvard.edu/nutritionsource/soy/
   
6. https://www.researchgate.net/publication/7208507_Effects_of_Soy_Protein_and_Soybean_Isoflavones_on_Thyroid_Function_in_Healthy_Adults_and_Hypothyroid_Patients_A_Review_of_the_Relevant_Literature